Yellowface

Ezt a könyvet sem biztos, hogy olvastam volna a Népszerű könyvek kihívás nélkül. Szerencsére csak úgy tudtam megszerezni, hogy megvettem, és hogy örülök ennek utólag! Ez is egy olyan regény volt, ami beszippantott és nem eresztett, még ha sokszor kellemetlen is volt olvasni.

Kezdeném azzal, hogy ha mondjuk az írásom alapján kezetekbe vennétek (még nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e egyébként ez a külső, hol erre hajlok, hol arra), ne nagyon olvasgassátok a rengeteg ajánlót rajta. Engem nagyon félrevitt és még a kedvemet is elvette tőle egy kicsit. Egyrészt ömlengőek, másrészt a bekategorizálással is elég bátran bánnak. 

A történet June Hayward pár évét követi végig. A nem túl sikeres fiatal írónő órákat ad, ebből éli életét és próbál újabb és újabb regényeket írni, inkább kevesebb sikerrel. Egy este egy távolabbi barátja, Athena Liu, a sikeres volt évfolyamtársa ünneplésre invitálja - könyvét most vette meg a Netflix, hogy sorozatot forgassanak belőle. June, bár mindig kevesebbnek érzi magát Athena mellett, szívesen sütkérezik időnként a fényében, az este azonban tragédiába fullad, aminek a végén June otthon van - Athena kéziratával együtt, a lány pedig halott. 

June-t beszippantja a félig kész írás. Szinte erkölcsi kötelességének érzi befejezni azt, úgy ír, mint még soha. Majd úgy érzi, annyi munkát tett bele, hogy kár lenne nem kiadatni. Az események eztán olyan gyorsan követik egymást és ragadják magukkal June-t, mint a lavina. Sokszor persze ő saját maga dönt megkérdőjelezhetően, néhányszor a körülmények áldozata, de hamarosan olyan szorosan bogozza bele magát a saját hazugságainak-csúsztatásainak hálójába, hogy az már fojtogatja. Nem tud elszámolni lelkiismeretével, és egyre gyakrabban vannak furcsa észlelései. 

Imádtam ezt a könyvet, tényleg. Végtelenül izgalmas volt látni, hogy mennyi minden "kell" ahhoz, hogy egy sikerkönyv a piacra kerüljön. Vagy meg is fordíthatjuk: egy sikerkönyvnek szánt regényt mennyivel több dologgal támogatnak meg, mint egy, a kiadók által kevésbé fontosnak vagy jól pozícionálhatónak ítélt írást. Persze nem tudjuk, hogy June előző írásai milyenek, de általuk beleláthatunk a különbségbe.

Nagy fegyvertény, hogy June személyében megbízhatatlan elbeszélő szemén keresztül ismerjük meg a történéseket, és azt látjuk, hogyan magyarázza meg saját magának a cselekedeteit és reakcióit. Simán elítélhetjük persze csípőből, amit tesz, de akkor talán kevésbé jutnak el hozzánk azok a kérdések és morális dilemmák, amiket igenis felvetnek a tettei. A regény nem csak arról szól, hogy June ellop egy kéziratot és azzal mit csinál, és hogy bűnhődik vagy nem bűnhődik meg érte. Szól arról is, milyen a világunk vagy legalábbis annak egy része. Az számít-e, hogy hogyan, miről írsz, vagy az, hogy ki vagy, és utóbbi alatt leginkább azt értik, mennyire vagy eladható, akár néhány változtatással is. "Megcsinálnak" a piacnak, hogy befuthass. Hogy mit vállalsz, ha a sikert hajszolod. Arról is szól, hogy az emberek mi alapján alkotnak véleményt rólad. Hogy a social media milyen gyorsan elítél és hogyan reagál arra, ha hibázol. Hogy milyen könnyen befolyásolhatóak ugyanezek a platformok. 

És June szemén keresztül szerintem nagyon érzékletes képet kapunk arról is, milyen megélni azt, ha felkapnak, és azt, ha szétszednek. June-nak nincs biztos érzelmi háttere, a családja támogatására csak mérsékelten számíthat, nem tud velük arról beszélni, amit megél. Önbecsülését a szakmai és szociális médiában szerzi, így ez együtt hullámzik a közvélemény megítélésével. Szorongása azzal együtt is szívszorító, hogy könnyű őt elítélni is.

Jó döntésnek tartom azt is, ahogy Athena személyiségét és munkamódszereit is egyre jobban megismerjük, ezzel kicsit lelép a piedesztálról, amire a bevezetés illetve más szereplők és a közösségi média helyezi sokáig. Láttatja azt is, hogy sok történet "tulajdonjoga" finoman szólva is megkérdőjelezhető, és sokféle lopás elképzelhető, nem csak a June-féle elég közvetlen és egyértelmű. De meglátjuk azt is, milyen magányossá tehet a siker és milyen kevés barátja lehet valakinek, aki látszólag nagyon népszerű.

A befejezés felé haladva egyre inkább láttam, hogy nehéz lesz ugyanazt a színvonalat hozni és érdemben lezárni a történetet, és bár valóban nem volt akkora érzelmi csúcspont, mint amit szerintem a regény megérdemelt volna, korrekt volt. 

Nagyon erős könyv, szinte biztos, hogy elő fogom még később is venni, örülök, hogy a polcomon landolt.

5/5