Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok?
Nem tudtam, hogy Kollár-Klemencz Laci ír is, nem csak zenél. Bár kézenfekvő. Dalaik mély értelműek, többet mondanak a szavaknál, nem bonyolítják azokat túl.
Így van ez a novelláival is. Egészen hétköznapiak: a karakterek, a helyszínek, az események.
A darabokat a főszereplő, Toszka személye köti össze. Pár hét távolságából nem emlékszem, pontosan kiderül-e, hogy mi a helyszín, egyértelműen Budapest környéke, de vidék, minél beljebb az erdőbe (változik a novellák során, többnek is kimondottan témája a helyszín keresése). A főváros közelsége érezhető, mégsem válik még csak fontosabb szereplővé sem, inkább csak kötelesség, amit akkor végzünk el, amikor muszáj. Karakterei pedig bárki életéből kiléphettek volna, társaságot adva az írónak: barátok, családtagok. Kicsit különlegesek, kicsit mások, mint a mi barátaink, de nem annyira, hogy ne lehetnének azok.
A novellák látszólag teljesen hétköznapi eseményekről szólnak, néha még eseménynek is alig lehet őket nevezni: Toszka elmegy tanyát keresni; vesz egy bőrmellényt, ami nem jó rá; lát egy lányt a kútnál. Semmi nem segít, hogy időben elhelyezzük őket, lehet, hogy ilyen sorrendben történnek, lehet, hogy nem, mégis szépen követik egymást. Mégis csillog ott mélyebb értelem, ami nem rágja magát a szánkba, de nincs is olyan mélyen, hogy megfulladjunk, míg lemerülünk érte.
Többségében élmény volt olvasni. Kedvenceim a Kedves Panna és a Miért távolodnak a dolgok? voltak, mindkettő nagyon meghatott. Én ezt vártam Háy-tól a Bogyósgyümölcskertész után, amit sajnos sem a Házasságon innen és túl, sem a Hozott lélek nem adott.
5/4