Kicsit nyűgös, kicsit rövid leszek.

Tegnap éjjel volt még hányás, kopogás. De szerintem egész sokat alhattam, csak rosszat álmodtam, amire nem emlékszem.

A kávéval kezdtük a napot, lassan igyekeztünk csinálni, de a tempónk végül is megvolt, csak megálltunk még háromszor kávézni. Kicsit elszámoltuk valahogy magunkat és az utolsó etap hosszúra sikerült, és a térdem meg a hátam is fájt. Gondolkodtunk a továbbmenetelen, de végül nem tettük, így utólag jobb döntés lett volna. De Spanyolországban mindenki hülye lesz.

Nyitás előtt albergue-be értünk, hosszan vártunk, ebből öten maradtunk éjszakára is. Aztán lassan megérkezett mindenki.

Zuhanyzás, mosás után nagy nehezen éttermet is találtunk. Az osztrák idős emberről kiderült, hogy német - csatlakozott hozzánk. Furcsa volt, mert nemigen beszélgettünk, meg vagy 15 német volt az étteremben.

Utána bevásároltunk, és próbáltuk felhajtani az infót, de nehéz volt megtalálni, utána nem nyitott ki, majd a könyvtárba mentünk érdeklődni, ami a másodlagos, de nem beszélt a csaj angolul (szerintem spanyolul sem). Nem értette, hogy holnap Santagóból Finisterréba akarunk eljutni, és nem Padronból Santiagóba. Mikor megértette, azt mondta, hogy azt Santiagóban ell megkérdeznünk. Rágóval üzenetet hagytam az infó ajtaján, hogy nyitva kellett volna lennie.

Olvastam a könyvemet, tök érdekes. Ettem kicsit. Korán készülök feküdni, hétkor szeretnénk indulni. Valahogy nyűgös vagyok, most szeretnék inkább otthon lenni. A holnap érdekes lesz mindenesetre.