The Naked Gun: From the Files of Police Squad!

Rendezte: David Zucker

Írta: Jerry Zucker, Jim Abrahams, David Zucker

Főszereplők: Leslie Nielsen, Priscilla Presley, O. J. Simpson, George Kennedy

A Jerry Zucker - Jim Abrahams - David Zucker trió nagyon egymásra talált. A nevükkel fémjelzett vígjátékok-paródiafilmek nagy nyomot hagytak két évtizeden, valószínűnek tartom, hogy amikor a kortársaim nosztalgiával gondolnak vissza a gyerek- és fiatalkoruk vígjátékaira, legalább egy művük jelentős szerepet játszik ebben (még ha nem is ugyanaz). 

Az Airplane! sikere után, ami a katasztrófafilmek jellemzőit figurázta ki (és ez hozta őket össze Leslie Nielsennel is), készítették el az ABC csatornának a Nagyon különleges ügyosztály (Police Squad!) című sorozatot, ami már a rendőrfilmekkel foglalkozott, és egy balfék rendőrpárost állított a középpontba - Frank Drebint és Ed Hockent, akik később a Csupasz pisztolyban térnek vissza. A sorozatot viszont hat rész után leállították - arról vegyes információkat találtam, hogy ez a ZAZ trió bosszúságára vagy megelégedésére szolgált-e. Viszont a Top Secret után, ami a kémfilmeket állította pellengérre (és a személyes kedvencem), újra visszatértek a rendőrduó ötletéhez és Leslie Nielsenhez, elkészítve egyik legnagyobb sikerüket, a Csupasz pisztolyt, ami két folytatást is megélt (és egy harmadikat is terveztek, ami sajnos már nem készülhetett el, viszont Akiva Shaffer rendezésében idén új részt nézhetünk Liam Neeson főszereplésével). 

A történet szerint II. Erzsébet királynő Los Angeles-be látogat. Frank Drebin azonban nyomozása során arra kezd gyanakodni, hogy merénylet készül ellene, méghozzá igen meghökkentő módon. Az ügy felderítésében (ill. eredetileg főnöke kérésére, hogy segítséget nyújtsanak a rendőrségnek) a gyönyörű Jane segít neki, akivel tagadhatatlan köztük a kémia. Egyik bonyodalom után jön a másik, ahogy azt kell, epizodikusan építve fel a lekerekített cselekményt, de természetesen nem ez a filmben elsősorban a lényeg, hanem a humor. 

A baltaarccal előadott legnagyobb képtelenségek, az abszurd humor és gyakran rajzfilmes gegek visszanyúlnak egészen a némafilmekig (Buster Keaton), közvetlen elődjük pedig az angol Monthy Python társulat. Amerikában (érthető módon) a társadalomkritika elveszett mint jellemző jegy, viszont ebben az időszakban népszerű volt, nem csak a ZAZ trió tette le a névjegyét ilyen módon, elég Mel Brooks-ra gondolnunk, de a Magyarországon anno kevésbé ismert Saturday Night Live humoristái is gyakran alkalmazták (ahonnan azért Chevy Chase, Martin Short és Steve Martin - látjátok, mit csináltam? :) - a magyaroknak nagyon is ismerős).

Hasonló utat próbáltak bejárva a Horrorra akadva filmek és utódjai, amelyek véleményem szerint abban tértek el egyre inkább a nagy elődöktől és azt rontották el, hogy nem a műfaji, hanem a konkrét filmes elemeket parodizálták, amivel kisebb közönséget értek el - azokat, akik az adott film(ek)et látták, ezen felül emiatt sokkal gyorsabban is öregedtek a Csupasz pisztolynál. Ráadásul egy időben annyira elárasztották a filmipart, hogy szerintem hosszú időre elvették az emberek kedvét a paródiáktól. 

De remélem, nincs igazam vagy augusztusig ez elmúlik, hiszen remélhetőleg jön az új Csupasz pisztoly. Ti adtok esélyt Liam Neesonnak?

A film része az 1001 filmnek, "amit látnod kell, mielőtt meghalsz".

5/4

(Forrás: vox.hu, 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz, Dr. Kárpáti György: A vígjáték)