Gone in Sixty Seconds

2024-ben elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvért az Oscar-díjat. 

Rendezte: Dominic Sena

Írta: H. B. Halicki, Scott Rosenberg

Főszereplők: Nicolas Cage, Giovanni Ribisi, Will Patton, Robert Duvall, Timothy Oliphant, Angelina Jolie, Scott Caan, Vinnie Jones, Christopher Eccleston

Egyszerűen nem tudok erre a filmre objektíven tekinteni. Engem azonnal visszadob a fiatalságomba, nekem igazi bűnös élvezet, amiről tudom, hogy habkönnyű kis semmiség, mégis jól esik újra vissza-visszatérni hozzá. Nem tudom igazán megmagyarázni. Azt sem, hogy miért ez a film (is) lett ilyen szereplő az életemben. Igazából még a körülményeket sem tudom visszaidézni, mikor először láttam. Mégis...

De teljesen megértem, ha valaki nem szeretni vagy egyszer nézhetőnek tartja. Főleg, ha nem a maga idejében vagy ahhoz közel látta először. Nem is azért, mert rosszul öregedett volna, de azt a hangulatot akkor és ott talán nem tudja így megidézni.

A történet elég kiszámítható, de ezzel együtt sincs híján a feszültségnek, jól felépítették. Memphis Raines régen nagymenő autótolvaj volt, de még időben kiszállt és a várost is elhagyta. Azonban mikor öccse, Kip Raines bajba keveredik, mert nem tud leszállítani egy megrendelést (szintén autólopásról van szó), a régi barát, aki már a "gonosznak", Ray Calitrinek dolgozik, szól a Memphisznek, hogy a testvére segítségre szorul. Memphis visszatér tehát a (számára) bűn városába, hogy valahogy megpróbálja kiváltani Kipet az egyezségből. Csakhogy ez nem sikerül, így ugyanabban az üzletben találja magát: 50 luxusautót kell ellopniuk határidőre. Memphis összehívja hát a régi bandát, Kip pedig hozzáteszi a sajátját, ami természetesen feszültségekhez és vicces pillanatokhoz is bőven vezet. 

Eközben a rendőrségen is értesülnek Memphis visszatéréséről és mivel Castlebeck nyomozónak Memphis volt az elfoghatatlan, de hőn áhított trófea, minden lépését figyelik, így nehezítve a banda ügyködését.

Ahogy írtam, ez a film egyáltalán nem kíván sok agymunkát a nézőjétől. Itt keménykedések vannak, autók vannak, férfibarátságok vannak és főleg ki nem mutatott-mondott érzelmek. Ettől függetlenül a feszültség csak megteremtődik, tudunk drukkolni a szereplőknek, hiába végtelenül sablonosak, a végső nagyjelenet kellően pátoszos és csak éppen karcolja a nevetségesség határát, van itt nekünk Nick Cage, aki még komolyan vette a színészkedést, de szintén még nem tolta túl, van egy pályája felszálló ágán lévő Angelina Jolie (bár őszintén, az ő karaktere nekem olyan sokat nem adott a filmhez sajnos), és rengeteg olyan karakterszínész, akinek én személy szerint csak később jegyeztem meg a nevét. Időről időre abszolút megéri levenni a polcról és leporolni.

A bejegyzés írásakor a Tolvajtempó fenn van a Disney+ kínálatában.

5/4