Ébredj velünk (2010)

Morning Glory

Rendezte: Roger Michell

Írta: Aline Brosh McKenna

Főszereplők: Rachel McAdams, Harrison Ford, Patrick Wilson, Diane Keaton, Jeff Goldblum

Ezt a bájos kis vígjátékot Rachel McAdams miatt néztem meg, akinek általában nagyon szeretem a filmjeit - főleg, mióta átnyergelt a romantikus filmekből a drámákra és vígjátékokra (de már ez sem most volt). Az Éjszakai játék az egyik kedvencem.

Az Ébredj velünk rengeteget használ a bevált receptek közül. Becky Fuller tévés gyártásvezető (lehet, hogy nem jól emlékszem, nem vagyok otthon a televíziózással kapcsolatos szakmákban, bevallom). Egy kisebb csatornánál koordinálja a reggeli műsort, és a kollégái szerint is megérdemelten reméli, hogy előléptetést kap, amikor a főnöke behívja, hiszen a műsor és az életforma felemészti mindenét, nincs magánélete és még elismerést is igen mérsékelten kap. Amikor előléptetés helyett elbocsátják, megremeg körülötte minden, de Becky nem olyan, aki csak úgy feladja: országos csatornákat bombáz kullancs módjára önéletrajzzal, majd mikor egy elég megalázó interjú után mégis felveszik a Pirkadathoz, egy országos csatornához, még nem gyanakszik, hogy ez azért történt, mert már semmi reményt nem fűznek a műsorhoz. Becky egy frusztrált, kiégett és koordinálatlan stáb élére érkezik, majd amikor azonnal leteszi kézjegyét azzal, hogy kirúgja az egyik műsorvezetőt (a Modern családból ismerős Ty Burrell alakítja), a saját életét nehezíti meg azzal, hogy pénz nélkül kell keresnie helyette egy újat. A választása személyes példaképére, Mike Pomeroy-ra esik, a többszörösen díjnyertes tudósítóra, akit a szerződése a csatornához köt, így elvileg az ő érdeke is lenne, hogy a képernyőre kerüljön. A férfinak azonban abszolút derogál a reggeli műsorok komolytalansága, így nehéz küzdelem veszi kezdetét, melyben Becky megpróbálja rávenni Mike-ot, hogy működjön együtt a társasággal.

Nagyon érdekes film ez. Szerintem nagyon szórakoztató, Becky lelkesedése ámulatba ejtett - ha nekem kéne egy napig ezen a fordulatszámon pörögni, holtan esnék utána össze. De láthatjuk mellette azt is, hogy a párkapcsolataiban mennyire ügyetlen, amit persze a részben a gyakorlatlanságának köszönhet, és hogy ezt a munkatempót csak valaki olyan mellett lehet folytatni, aki elfogad, netalántán meg is ért. Nagyon sok helyen kapjuk a valósághoz talán közelebb eső verzióját az életnek, mint egy hollywoodi alkotásnál általában: Becky csak úgy tudja megmenteni a műsorát, hogy feljebb tekeri az ingereket, "fullba nyomja a kretént", amit egyébként elég szórakoztató nézni :) Láthatjuk persze azt a jelenséget is (ami persze abszolút nem csak a médiára jellemző), hogy a kapcsolatoknak köszönhetően olyanok jutnak pozícióhoz, akik nem alkalmasak arra. Az egész film arról szól, hogy valamit, ami kezd idejétmúlt lenni, minden erővel igyekszünk megmenteni - itt éppen sikerül, de ha körülnézünk, rengeteg ilyen dolog van a világban. Azt a kérdést is feszegeti a mozi, hogy hisz-e a médium a nézőben (és ebben pont Mike, Harrison Ford karaktere az optimista, aki azt mondja, igenis érdeklik az embereket az igazi hírek, a valóság), és mit vár az emberektől, szükséges-e gondolkodni vagy csak üljünk be a világító doboz elé és lehet a hírműsor is olyan feldolgozott, mint a táplálékunk nagy része. 

A filozofálgatásom ne riasszon el benneteket, a film szórakoztató, a film nem komolykodó és kellő mennyiségű cukorsziruppal van leöntve (de a Mike Pomeroy-féle gesztus egyébként tényleg kedves). Ha a reggeli műsorok "felrázva, nem keverve" nyomokban híreket (komoly mondanivalót) is tartalmaz hangulatára vágyunk, príma választás.

A bejegyzés írásakor az Ébredj velünk fenn van a SkyShowtime kínálatában.

5/5