Better Watch Out
R: Chris Peckover
Í: Zack Kahn
Fsz: Levi Miller, Ed Oxenbould, Olivia DeJonge, Patrick Warburton
Kicsit nehezen találtam a kulcsot ehhez a filmhez, pedig azt látom, hogy elég nagy a sikere azok között, akik látták. Meg is értem, hiszen nem hagyományos horrorfilm, én még csak horrornak sem nevezném, inkább thriller, esetleg lélektani horror. Persze történnek halálesetek, folyik valamennyi vér, mégsem ez az igazi ereje a filmnek.
A történet szerint a 12 éves Luke otthon marad Karácsonykor a 17-18 éves szitterrel, akiért természetesen teljesen odavan. Amikor egyre furcsább dolgok történnek a ház körül és a házban, ketten próbálnak boldogulni. Azonban Ashley nem számol Luke észjárásával.
Nem nagyon szeretném a potenciális érdekességeket ellőni a történetből, mindenesetre nem úgy zajlanak az események, ahogy először gondoljuk, és ez mindig üdítő. Ahogy írtam, nem az ijesztgetésen vagy a vérfröcsögésen van a hangsúly, sokkal inkább a nyomasztó érzéseken, amit az okoz, hogy egyszerűen nem akarjuk elfogadni vagy átérezni, hogy valakinek ne jelentsen semmit egy másik ember.
Nekem ott bukott nagyot a film, hogy a pozitív főszereplőnek és azonosulásom tárgyának választott Ashley-vel egyszerűen nem tudtam együtt menni. Valószínűleg inkább a forgatókönyv, mint a színésznő hibája, de úgy éreztem, hogy a háttértörténetét nem érzékelteti, hanem felmondja, pedig igazából valahol irreleváns volt, de nyilván enélkül alig lettek volna dialógusok a filmben. Az elején a viselkedése is fura volt nekem. Ha ez a része rendben lett volna filmnek, sokkal jobbra tudtam volna értékelni.
Adódik az összehasonlítás A bébiszitterrel. Az nekem kevésbé tetszett (bár a horror-vígjátéki elemek erősebbek voltak abban, de természetesen az arra is ment rá), de a bébiszitter-fiú kapcsolat sokkal jobb volt ott.
A két fiatal fiú (Luke és Garrett) szereplő viszont nagyon tetszett, és jó volt Patrick Warburtont viszontlátni az Egy kapcsolat szabályai után, egy kicsit másféle szerepben.
5/4
