Maja Lunde: A ​méhek története

Bienes historie

Örömmel vágtam bele ebbe a könyvbe, mert környezetvédelmi-fenntarthatósági témákban reménykedtem, mélyebb megértésre a méhek veszélyeztetettségéről (akár okairól, akár következményeiről). Ezt csak részben kaptam meg.

A történet három ember (belső) szemszögéből ír le egy évszázadokat átívelő, lazán kötődő történetet. Williammel (1852) akkor ismerkedünk meg, mikor elhagyta magát, depressziós, hiába van (volt) jó anyagi helyzetben, megbecsült státuszban és van felesége és sok gyermeke, nem találja magában a szenvedélyt az élet iránt. Míg aztán egy könyv hatására a méhek megfigyelése felé fordul az érdeklődése.

George (2007) méhész. Jól megy az üzlet, folyamatosan visszaforgat tanyájába, a családokat szeretettel gondozza. Szeretné, ha fia, Tom is hamarosan egyre nagyobb részt vállalna a munkából, majd végleg átvenné azt, hiszen erre szánták. Azonban őt az egyetemen elkapta az írás hangulata és szeretné az életét erre áldozni. Apa és fia egyre kevésbé értik meg egymást és egyre ritkábban beszélnek.

Tao (2098) Kínában napi 12 órát dolgozik gyümölcsfák beporzásán. A világban élelmiszerhiány van, a méhek teljesen eltűntek és ennek beláthatatlan következményei lettek. Nehéz az élet és talán még nehezebb, hogy nem tudni, mik a kilátások a jövőre nézve.

Nagyon gyorsan olvasható és érdekes ez a regény. A váltott szemszögnek köszönhetően a nyúlfarknyi fejezetek folyamatosan hajszolnak előre, letehetetlennek azért nem mondanám, de határozottan könnyen fogyasztható. A történet bár nem végtelenül izgalmas, azért mégis van sodrása, és érdekes felderíteni az idősíkokat összekötő hasonlóságokat (a kézenfekvőeken kívül is van még pár). Szóval alapvetően kellemes olvasmány.

Amit viszont én sajnálom, hogy nekem meg is állt ezen a szinten. Nem igazán derít fel okokat, vagy megoldásokat. A méhek eltűnésével és annak következményeivel szerintem még az átlagosan informáltak is találkoztak már (bár a könyv relatíve régi, szóval lehet, hogy ha a megjelenésének időpontjában olvasom, ez nem állná meg a helyét). És ezen felül nem kaptam jól megragadható üzenetet sem, bár a végén talán valamit próbált kialakítani az írónő, de ezt hamarabb kellett volna elkezdeni felépíteni és tudatosabban.

Így maradt egy közepesen izgalmas regény aktuális témával. Én voltam, aki ennél többet várt.

5/4