Heidi

Pöttyös könyvek sorozat. És ennek megfelelően korhatár nélküli és kortalan kis könyv ez.

Heidi öt éves és szülők nélkül marad. Anyja húga, aki eddig megoldotta felügyeletét, állást kap Frankfurtban, így egy nagyot kockáztatva apai nagyapjához egy hegy tetején lévő kis kalyibába viszi a kislányt, hogy rásózza az öregre. A "hegyi bátyó" nagy morc hírében áll, beszélnek a faluban róla minden rosszat, mégsem zavarja el a kislányt, érdeklődve figyeli, ahogy az felméri maga körül a terepet, megbarátkozik a gyönyörű környezettel, rácsodálkozik a berendezésre, a fákra, a virágokra és úgy általában a természet szépségeire. Hamar összebarátkoznak, és a kislány a napjai nagy részét a hegycsúcson tölti Kecskés Péterrel, aki nevét arról kapta, hogy ő legelteti a falu kecskéit. Heidi megismerkedik Kecskés Péterrel, és bár ők is egyszerű életet élnek, mindenét odaadná szegény vak nagymamának.

Heidi nénje két év múlva visszatér, hogy elvigye Heidit Frankfurtba, ahol társaságnak szánja egy előkelő, bár mozgáskorlátozott kislány mellé. Bár a bátyót bántja a döntés, vita helyett inkább azzal zárja rövidre, hogy ne is lássa őket többé. Heidi természetesen nem szeretne menni, de viszi a lendület, és máris Frankfurtban találja magát Klara mellett, aki nagyon kedves, mégis nehezen illeszkedik be a mezőkhöz, kecskékhez és hegycsúcsokhoz szokott kislány a mindig zárt palotába. Baklövései kit jó kedvre derítenek, kit megbotránkoztatnak.

A Pöttyös könyvekkel eddig nem fogtam mellé. Sokrétegűek, tényleg korhatár nélküliek és végtelenül szórakoztatóak úgy, hogy közben sokat is adnak. Ebben a történetben is annyi, de annyi mondanivaló van! Heidi a megtestesült önzetlenség; hiába a pompa, ha a szívünk máshol boldog; soha ne add fel az álmaid; hazug embert hamarabb utolérik... és még sorolhatnám. És mégsem didaktikus, mégsem gejl, vagy csak addig a mértékig, amíg beveszi a gyomrunk vagy uram bocsá' éppen igényeljük is.Hirtelen az olvasó is felszaladna egy svájci hegycsúcsra, hogy megnézze a napfelkeltét, meghallgassa a szelet, megsimogassa a kecskéket, beleszagoljon a levegőbe és pirított sajtot egyen cipóval. De ha azt nem, hát elgondolkodik azon, hogyan tehetné egyszerűbbé az életét és értékelhetné az apró és természetes örömöket.

Olvasásom idején a moly.hu olvasóinak értékelése alapján ez a 71. legjobb gyermek- és ifjúsági irodalom könyv és a 97. legjobb gyermekkönyv.

5/4