Eduardo Sacheri: Ilyen a boldogság
Ezt most kivételesen nem kihívásnak, hanem a szerző előző könyvének köszönhetem :)
Eduardo Sacheritől ha valami ismerős lehet, akkor az várhatóan a másik magyar nyelven megjelent könyve, a Szemekbe zárt titkok, aminek már két filmfeldolgozása is született: egy argentin (ahogyan a szerző is), egy pedig az nagy Holywoodból érkezett szupermegaprodukció (utóbbit nem láttam). Mivel az a könyv nagyon tetszett, remekül megírt krimi, gondoltam, ennek is nekimegyek.
Olyan meglepetés ért, hogy a fal adta a másikat. Semmi köze ahhoz a sötét hangulatú krimihez, amire számítottam. Viszont élmény, érték és ugyanolyan remekül megírt, így csalódás egyáltalán nem ért.
Sofia, a tizennégy éves lány szemén keresztül látjuk a világot, aki a nemrég olvasott A sündisznó eleganciája és az emlegetett Federik Backman által írt befelé forduló, kicsit problémásnak tűnő kamaszlány karakterét hozza. De nem csoda: édesanyja meghalt, és szerencsét próbál: beállít apjához, aki azt sem tudja, hogy a világon van. Lucas élete így fenekestül felfordul, ahogy próbálja kitalálni, hogy is illeszkedik nehezen felépített életébe egy sosem vágyott gyermek, illetve ennek következményeképpen hogyan vagy hogyan nem tud családként funkcionálni feleségével. Ennek hatására rengeteg dolgot átértékel az életében. Sofia pedig szépen csendben meghódítja és az élete része lesz.
Szívmelengető történet. Sofia nézőpontja érzékeny, de mégis végtelenül kemény lányt mutat meg nekünk, aki minden pillanatban készen áll rá, hogy tovább kell mennie, és nagyon nehezen engedi magát tényleg, a szó igazi értelmében kötődni. Ugyanakkor szinte felnőttként veszi kézbe apja életének finom kormányzását, és pontosan látja, milyen felelősséggel jár az, hogy teljesen kiforgatja a világát (mellyel szintén nem egyszerű megbirkóznia).
Remekbeszabott. Olvassátok mindenképpen! :)
5/5
