Holy fools

A következő Joanne Harris-könyvem. Ez most nem volt olyan végtelen maradandó, de lekötött, érdekes olvasmány volt. Csak nem biztos, hogy elővenném még egyszer.

Sztori: Juliette-et, a vándormutatványosok között felnőtt (kötél)táncost egy apátságban ismerjük meg, ahol ötéves kislányát neveli nyugodt körülmények között, hálás azért, amije van. Visszatekintésekből ismerjük meg múltját: hogyan vesztette el édesanyját, hogyan tanult meg mindent, ami segítette a túlélésben, hogyan élte az életét fiatalon és hogyan került mindent elemésztő kapcsolatba egy férfival és később azt is, hogy hogyan is váltak el egymástól. 

A múlton kívül azért történnek események a jelenben is: vezetőjük halála után egy gyermek anyát kapnak a zárda élére, aki magával hoz egy papot is, hogy segítsen a bűnös múltú apátságot szent életűvé reformálni. Lányát elragadják tőle, és a láthatásával zsarolva tartják ott, hogy asszisztáljon az egyre jobban elfajuló eseményekhez. Juliette a múlt és jelen között hánykolódva próbálja kibogozni a történéseket, hogy végre újra a lányával lehessen és a saját életüket élhessék egy másik helyen.

Nagyon tetszettek az áthallások a szerző egy másik könyvével, a Partvidékiekkel (bár az sem volt a kedvencem), és kifejezetten érdekes a történet két szemszögből való ismertetése.

4/5